A vízszigetelés fontossága

A szigetelés, a vízszigetelés minden építkezés és burkolás során gyakran felmerülő probléma. A szigetelés megléte, milyensége alapvetően befolyásolja minden burkolat élettartamát és biztonságos használatát. Könnyen  belátható, hogy a szigetelés az egyik legfontosabb követelménye a helyes burkolásnak. A vízszigetelés az olyan területeken különösen fontos, ahol nagy nedvességnek van kitéve a burkolat.

Modern kötőszigetelési rendszerek

A kötőszigetelő rendszerek, azaz a csempe- és padlóburkolattal összekötött szigetelések az utóbbi 30 évben sikeresen bizonyítottak a gyakorlatban. Alkalmazási területük kiterjed a fürdőszobáktól kezdve az erkélyeken és ipari területeken keresztül az uszodaépítésig, azaz a víz alatti területekre is, ahol a megfelelő vízszigetelés a legfontosabb kritérium.

„Ó nem, csak ilyen „száraz” témát ne!” fordulhat meg némelyek fejében. Pedig pontosan ezt szeretnénk!

Hiszen hibát követ el az, aki a kötőszigetelő-rendszerek esetén nem arra gondol, hogy ahol ezt használják, ott mindennek száraznak kell lenni. Ebben az összefüggésben nem csak épületrészek és építmények átnedvesedése, hanem sok esetben higiéniai szempontok is szóba kerülnek. Talán mégsoha nem gondolt arra, hogy abban a kedvenc éttermében,ahová oly szívesen jár, vajon hogyan néz ki az esztrich a konyhában. Az ilyen „biológiai melegágyakat”az ember talán mégis egy kicsit nyugtalanítónak találja. Ekkor merül fel az a kérdés, hogya szigeteléseket milyen szabályzatok alapján kell kivitelezni.

Építésfelügyeleti szempontból hogyan szabályozzák a szigeteléseket?

A nedvesség elleni védelem építésfelügyeleti szempontból csak alárendelt jelentőségű, összehasonlítva például a tűzvédelemmel vagy a stabilitással. A hiányosságok általában időben, még mielőtt az életet és az egészséget veszélyeztetnék, felismerhetők és kijavíthatók. Ennek megfelelően az építésfelügyeleti szabályozás nem terjednek ki a szigetelések területére, mivel a törvényhozó abból indul ki, hogy a magánjogi szabályozás, a VOB (Verdingungsordnungfür Bauleistungen – közmegbizatásos munkakiadásáról szóló rendelkezés az építésügy területén)alapján itt elegendőek a nedvesség elleni védelembiztosításához.

Mit jelent egy „magánjogi szabályozás”a VOB alapján?

A VOB alaptétele az, hogy a munkát a technika általánosan elfogadott szabályai szerint kell elvégezni. Különböző műszaki szabályzatok és tájékoztatók bevezetésével, különösen a Deutsches Institutfür Bautechnik (Német Építéstechnikai Intézet) „Vizsgálati alapelvek általános építésfelügyeleti tanúsítványkiadásához csempe- és padlóburkolatokkal összekapcsolt,folyékony állapotban bedolgozandó szigetelőanyagok esetén” című anyagával és az „Útmutató a csempe- és padlóburkolatokkal összekapcsolt szigetelések kialakításához bel- és kültéren” című ZDB-tájékoztatóval, a kötőszigetelési rendszerek a technika általánosan elismert szabályai közé emelkedtek.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nedvesség által igénybevett területeken a kötőszigetelési rendszer kialakításának elhagyása nem tekinthető a technika szabályainak megfelelőnek, és ezáltal hiányosságként értékelendő.

Ebből a szempontból lényegtelen, hogy ezenkívül készült-e a DIN 18195 szabvány szerinti épületszigetelésvagy sem.

Megfelel a kötőszigetelési rendszer az épületszigetelésekről szóló DIN 18195szabványnak?

A DIN 18195 szabvány jelenleg átdolgozás alatt áll. A kötőszigetelési rendszerek jelenleg nem szerepelnek az említett szabványban, jóllehet a DIN 18195 egyes részeinek előszavában már megfogalmazták, hogy a DIN 18195 szabvány átdolgozása során megfontolják a kötőszigetelési rendszerek felvételét. Mindazonáltal mindkét szigetelés típus kialakítására vonatkozó szabályozások ugyanazon szabványkészítő, nevezetesen a Deutsches Institut für Bautechnik (DIBT) előírásain alapulnak.

Egy funkcionális kötőszigetelési rendszer szakszerű kialakítása esetén ez tökéletesen helyettesítheti a DIN 18195szabvány szerinti épületszigetelést. Ezt azonban csak az adott projektre vonatkozóan lehet megállapítani. Egy ilyen kialakítást az építtetővel és a tervezővel egyeztetni kell az ebből fakadó későbbi viták megelőzése érdekében.

Miben rejlik a kötőszigetelési rendszer lényeges előnye a DIN 18195 szabvány szerinti épületszigeteléssel szemben?

A kötőszigetelés lényeges előnye, hogy a nedvességet a felülettől távol tartja. Ezáltal ellentétben áll az épületszigetelési rendszerekkel, amelyek megengedik az egyes épületelemek – mint például az esztrich – átnedvesedését, mivel ezek a szigetelések az esztrich alatt helyezkednek el. A bevezetőben említett példában a kötőszigetelési rendszer szakszerű kialakítása esetén az esztrichet nem szennyeznék el a legkisebb mértékben sem csírák és baktériumok.

Ezenfelül még műszaki előnyökkel is rendelkezik. A kötőszigetelés átfedések nélkül alakítható ki, ami azt jelenti, hogy nincsenek kényszer csomópontok, ahol a víz feltorlódik.  A részlet csomópontok is lényegesen könnyebben alakíthatóak ki.

Ezen kívül a teljes szerkezet rétegvastagsága sokkal kisebb. Éppen az olyan építkezéseknél, ahol csak kis beépítési magasságok állnak rendelkezésre, mint pl. felújításoknál és átépítéseknél, a megfelelően méretezett esztrich beépítésének követelménye nagy gondot jelenthet.  A kötőszigetelési rendszerek alkalmazásával jelentős magasság takarítható meg.

Milyen különböző kötőszigetelési rendszerek léteznek?

A piacon ma különböző kötőszigetelési rendszerek kaphatók, amelyek különböző anyagokon és rendszer-komponenseken alapulnak. A termékek zömét a folyékony állapotban bedolgozandó rendszerek alkotják:

Műanyag diszperziók, mint a Sopro Flächendicht flexibel (FDF 525), rendszerint polimer diszperzió alapúak, amelyek felhasználásra kész állapotban kaphatók.  Az ilyen szigetelőrendszereket összesen min. 0,5 mm rétegvastagságokban kell felhordani. Olyan területeken alkalmasak, ahol csak mérséklet igénybevételnek vannak kitéve, mint például az otthoni fürdőszobák.

Műanyag-cementhabarcs kombinációk (úgynevezett szigetelőhabarcsok), mint a Sopro Dichtschlämme Flex 1-K (DSF 523), Sopro Dichtschlämme Flex 2-K (DSF 423),vagy az új Sopro TurboDichtschlämme Flex 1-K (TDS 823).

Ezek a szigetelő rendszerek hidraulikusan kötnek meg, és szerves adalékokkal, valamint polimerdiszperzióval vannak dúsítva. Nedvességnek erősen kitett területeken, pl. teraszokhoz vagy úszómedencékhez alkalmazzák, általában minimum 2,0 mm rétegvastagságban.

Műgyanta szigetelések, mint a Sopro PU-FlächenDicht, műgyanta alapúak.  Ezek a szigetelő rendszerek a legkiválóbb minőségűek a kötőszigetelések közül. Ott alkalmazzák, ahol a vízterheléshez még vegyi igénybevétel is társul,mint pl. üzemi konyhákban vagy sós-vizes medencékben. Az alkalmazás legalább 1,0 mm rétegvastagságban történik.

Bedolgozásuk tekintetében ezek a rendszerek számos hasonlóságot mutatnak. A felhordás mindig két rétegben történik, ahol az előbb említett rétegvastagságok a teljes száraz rétegvastagságot jelentik.

A csatlakozási és tágulási fugáknál a szigetelés első rétegébe a rendszerhez tartozó szigetelő szalagot kell bedolgozni. Ezt a szigetelő szalagot általában a kötőszigetelési rendszer alkalmazása előtt az aljzaton rögzíteni kell. Eközben ügyelni kell arra, hogy a szalag a hézag áthidalása mellett lényegében a szigetelést megtámasztó funkciót is ellát, ezért a szigetelést kompletten át kell vezetni a szalag felett.

A gyakorlati tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a szakemberek időnként gyenge minőségű szigetelő szalagokat is felhasználnak. Ezek a szalagok gyenge tágulási tulajdonsággal és stabilitással rendelkeznek, valamint adott esetben a szigetelés gyengébben tapad a szigetelőszalagon. A következmények az ezekből fakadó károk lesznek.

Részlet csomópontoknál levő csatlakozásokra, mint például a padlólefolyók vagy padló áttörések, különös figyelmet kell fordítani. Ezért az épületgépészeket már időben be kell vonni a tervezésbe, mivel az összes itt alkalmazott rendszert hozzá kell igazítani a kötőszigetelési rendszerek követelményeihez.

Különösen alkalmasak rögzített, mozgatható vagy ragasztott csatlakozó elemekhez.

A folyékony állapotban bedolgozandó rendszereken felül léteznek még fóliaszigetelések is, mint a Sopro AEB640 Szigetelő és elválasztó fólia vagy a Sopro AEB plus639 Szigetelő és elválasztó fólia plus. Ezek a rendszerek különösen alkalmasak az otthoni fürdőszobák vagy teraszok, erkélyek szigetelésére és elválasztására.

Minden kötőszigetelési rendszerben közös, hogy itt bevizsgált termékkombinációkról van szó. Ez azt jelenti, hogy egy szigetelő anyagot – mint pl. a Sopro DSF 523 Rugalmasszigetelő habarcs 1-K – mindig egy vékonyágyas ragasztóhabarccsal (pl. Sopro No.101) együtt vizsgálják, és az általános építésfelügyeleti tanúsítvány erre a kombinációra van kiállítva.

Megfordítva, ez azt is jelenti, hogy az általános építésfelügyeleti tanúsítvány nem érvényes, ha nem a rendszernek megfelelő ragasztót használják.

A kötőszigetelési rendszereket ma már számos építkezésen használják. A felhasználás kiterjed az otthoni fürdőszobáktól az erkélyeken és uszodákon keresztül a nagybani konyhákig és úszómedencék víz alatti területéig.A terhelésnek megfelelően a különböző területeken különböző szigetelő rendszereket lehet ill. kell alkalmazni. Az alábbi táblázat erről ad áttekintést.

Fürdőszoba vízszigeteléséhez szükséges anyagok

Kenhető szigetelő fólia FDF 525	Rugalmas vízszigetelő habarcs 1-K  DSF 523	Rugalmas szigetelő habarcs 2-K DSF 423	Rugalmas szigetelő habarcs 1-K gyors DSF 623

beltérre kenhető szigetelőfólia repedésáthidaló gyorsan száradó (1. réteg: 1,5-2,5 óra, 2. réteg 3-5 óra) hengerrel, glettvassal, kenve és spriccelve felvihető	kül- és beltérre vízpára áteresztő repedésáthidaló flexibilis száradási idő: rétegenként kb. 4 óra bedolgozási idő: kb. 2 óra hengerrel, spachtlival, kenve és spriccelve felvihető krómszegény 2003/53/EG medence burkolati rendszer ÉME A-313/2004	felhasználási területe megegyezik a DSF 523-éval kül-és beltérre páraáteresztő repedésáthidaló flexibilis hengerrel, spachtlival, kenve és spriccelve felvihető Krómszegény 2003/53/EG Medence burkolati rendszer ÉMI A-313/2004	felhasználható, mint a DSF 523 bedolgozási idő: kb. 50 perc gyorsan szárad (kb. 2 órarétegenként) kül- és beltérre falra, padlóra páraáteresztő felvihető hengerrel, spachtlival, kenve és spriccelve krómszegény EU 2003/53/EG medence burkolati rendszer ÉME A-313/2004